hétfő 23 július 2018

mail 99217 960 720

„Mit van tennem? olvasni tán...?” Arany János verseinek olvasása irányított elemzéssel

  • szerda, 28 február 2018 05:55

Balatonfüred, 2018. március 10-11. (szombat-vasárnap)

 

„Nincs egy-egy nehezebb feladat a magyar irodalom tanítójára nézve, mint a régi nyelvemlékek és költői maradványok iránt a tanulóban érdeket gerjeszteni, azt folyvást fenntartani, hogy a példányok olvasása előtte fárasztóvá, lélekölővé ne fajuljon.” A fenti sorokat Arany János programértekezésében olvashatjuk, a nagykőrösi főgimnázium értesítőjének 1855. évi 6. számában. Arany János tanári munkásságáról manapság méltatlanul kevés szó esik, pedig Arany János Pap Károly által közreadott Magyar irodalomtörténete (Franklin, 1911) a magyartanítás metodikai és didaktikai megfontolásokat is rögzítő, korszerű dokumentuma. Nemcsak azt mérlegeli, mit kellene tanítani, hanem azt is, mikor és hogyan. Folyamatosan mérlegeli, miként lehet fenntartani a diákok érdeklődését, miként kerülheti el a magyartanár, hogy elvegye a gyermekek kedvét az olvasástól.

Arany ugyanis tisztán látja, hogy a szépirodalmi, igényes szövegek olvasása olyan nehéz feladat, amely komoly előképzettséget, hosszú tanulást és gyakorlást előfeltételez. Aranyt az irodalmi emlékezet nagyhatású, karizmatikus tanáregyéniségként tartja számon, annak ellenére, hogy nem maga választotta ezt az utat, a történelem fordulatai kényszerítették a tanári pályára. A Szilágyi István nevenapjára címmel írott, tréfás versezetben a következő dialógust olvashatjuk, amely az Író és az Olvasó között folyik le:

„Bevezetés: Az olvasó: Engedelmet kérek! vezetetlen is be tudok menni. Az Iró: Nem, teremtette! Musszáj úgy jőni, ahogy én vezetlek. Így, balláboddal előbb, azután - egy nyomra egy lábbal kétszer ne lépj. Az olvasó: Értem - de ne tessék ollyan sebessen vezetni, mert felbukom.”

Ebben a párbeszédben az Olvasó és az Író allegorikus figurái tulajdonképpen az olvasásról beszélgetnek, arról, hogy az olvasónak vezetésre, szakszerű irányításra van szüksége, hogy „ne tévedjen” el a szöveg labirintusában. Ez a vezetés azonban nem az Olvasó önállóságát vonja meg. Éppen ellenkezőleg, arra hivatott, hogy megtanítsa az Olvasót tájékozódni, képessé tegye rá, hogy később egyedül se tévedjen el a szövegben. A szöveg tehát olyan labirintus, amelyben a „nyomolvasás” tudománya nélkül eltéved a belépő. Ez a tudomány azonban megtanulható.

Az irányított elemzés

A középiskolai magyartanításban és az egyetemi magyartanár-képzésben egyre nagyobb problémát jelent a lírai szövegek olvasása. Sok diák azért utasítja el a versolvasást, mert nem ismeri azokat a legalapvetőbb eljárásokat, metódusokat, amelyekkel a versek értelmezhetővé, megszólaltathatóvá válnak; a versek szövege értelmezhetetlennek, értelmetlennek tűnik a számára. A „lediktált” verselemzés talán az egyik legriasztóbb iskolai tapasztalat, amely eltántorítja az iskolásokat az olvasástól. Tanárként akkor merünk belemenni a tanítványainkkal a közös gondolkodásba, a polémiába, akkor tudunk teret adni a ránk bízott fiatalok kreativitásának, ha mi magabiztosan vagyunk képesek az elemzésre, meg tudjuk védeni az álláspontunkat, és kontrollálni tudjuk tanítványaink olvasatát is, hiszen Roland Barthes-ra utalva, a szöveg pluralitása azt ugyan jelenti, hogy egy irodalmi szövegnek elvileg végtelen számú jelentése lehetséges, azonban nem jelenthet bármit. Azok az egyszerű retorikai, poétikai, grammatikai ismeretek, amelyek képessé tesznek bennünket a versszövegek önálló értelmezésére, viszonylag könnyen, gyakorlással elsajátíthatóak.

Ennek az egyik leghatékonyabb módszere az irányított elemzés.

Megvalósítás: mit is fogunk csinálni konkrétan?

Arany János középiskolában ajánlott/ajánlható verseit az irányított elemezés módszerével közösen olvassuk, három csoportban. Az irányított elemzéseket Fenyő D. György, Hansági Ágnes és Mészáros Márton vezetik majd. Mindhárman három verset hozunk magunkkal, amelyeket csak a helyszínen, közvetlenül az elemzések előtt fogunk kiosztani. Egy vers irányított elemezésének időtartama kb. 60 perc. Az elemzésekről videofelvétel készül, illetve elkészítjük belőle egy lehetséges verselemző óra óravázlatát; rögzítjük az elemzés metodikai lépéseit; a bevezetett retorikai, poétikai fogalmakat is értelmezve. Arra is van lehetőség, hogy egy-egy csoportból a vállalkozó hallgatók elkészítsék a vers elemzését, írásban is rögzítve a közös elemzés eredményeit. A legjobban sikerült elemzések közlésére szintén van lehetőség.

Vagyis amit együtt lére fogunk hozni:

Videofelvételek az irányított elemzésekről: tanárok, diákok így mintegy a csoporttal együtt nyomon követhetik az elemzés menetét; bepillantást nyerhetnek nemcsak a konkrét vers értelmezési lehetőségeibe, hanem a módszerbe is.

Óravázlatok: az irányított elemzésekből óravázlatot készítünk, ezek letölthetőek lesznek a honlapról

Verselemzések: a hallgatók által megírt, lektorált verselemzések szintén a Tempevölgy folyóirat honlapján, online verziójában közölhetőek

 

A szervezők

  • Megjelent a Tempevölgy legújabb száma! +

    Benne: Terék Anna, Turczi István, Szőllőssy Balázs, Bíró József, Szunyog Ágota, Olty Péter, Elena Prendzsova versei, Bereményi Géza, Temesi Ferenc, Nagy Koppány Zsolt és Kovács Flóra prózája. Vörösmarty Mihály összeállításunkban Milbacher Róbert és Fried István tanulmánya. Nádasdy Ádámmal Szörényi László beszélget. Nádasdy műfordításairól Kelemen János és Horváth Lajos írt. A lapszámot illusztráló Kicsiny Balázs munkáiról Mélyi József esszéje olvasható. Read More
  • 1

Köz-élet

Partnereink

 

14781B08 F5E6 42F4 9C29 D4542DA5920B

FFAE6044 A975 4F18 9ACB 2E2C56174FB9  

logo2

A20D66FA 2148 4626 A29F 14614DE661A2

hirdetes logo 2