hétfő 23 július 2018

mail 99217 960 720

Dürer - Metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

  • vasárnap, 27 március 2016 09:18

A nagy formátumú fametszet-sorozatok: Apokalipszis, Nagy Passió, Mária élete

Albrecht Dürer a fent bemutatott önálló lapokkal egy időben, itáliai útjáról hazatérve kezdett hozzá a legsikeresebb ifjúkori művének számító Apokalipszis- sorozat fametszeteihez. A tizenöt lapos ciklus a művészettörténet máig legismertebb és legnagyobb hatású Apokalipszis-ábrázolása. A művész először 1498-ban könyv alakban jelentette meg, nagy formátumú, egész oldalt betöltő fametszetekkel, külön német és latin nyelvű kiadásban, majd 1511-ben csak latinul, új címlappal. A kompozíciók az Újszövetség utolsó könyvének, a János jelenéseinek illusztrációi. A János evangélistának tulajdonított szöveg mély értelmű látomásokban jövendöli meg a világvége eseményeit az Utolsó ítélettől Isten országának eljöveteléig. A szöveg az 1. században, Nero vagy Domitianus császár uralma idején, a nagy zsidó- és keresztényüldözések korában keletkezett.

Az Apokalipszisben megfogalmazott látomások a történelem során a kerek évfordulók közeledtével számos alkalommal kerültek az érdeklődés középpontjába. Ilyen évfordulóhoz kötődik Dürer műve is: az 1500-ra jövendölt világvége-elképzelésekhez. A reformáció térnyerését közvetlenül megelőző súlyos hitviták, a parasztháborúkhoz vezető lázongások és pusztító pestisjárványok árnyékolták be a korszakot. Dürer két korábbi Bibliát is felhasznált képi forrásként: egyrészt a keresztapja, Anton Koberger által 1483-ban Nürnbergben kiadott német nyelvű Biblia Apokalipszis-illusztrációit, másrészt az 1485-ös Grüninger Biblia fametszeteit. Dürer a mintaképeket, amelyekből számos motívumot átvett, a látomásos szöveghez méltó víziókká alakította át. A lapok többségén elkülönül az égi és a madártávlatból láttatott földi szféra. A nagy formátum mellett újdonság volt, hogy Dürer minden korábbinál gazdagabb és kifejezőbb fametszet-stílust alakított ki. Ezt a technikát ő alkalmazta elsőként a plasztikus formák és a térmélység kifejezésére.

A János látomása a trónon ülő Istenről, a huszonnégy vénről és a négy élőlényről (Jel 4,1–11) az első lap, amelyen az égi és a földi szféra elkülönül. Itt még mindkét világ békés, csak a következő kompozíciókon jelennek meg az emberiségre
váró szörnyű csapások.

Az Apokalipszis négy lovasa (Jel 6,1–8) a fametszet-sorozat legismertebb darabja (8. kép). Azt az eseménysort jeleníti meg, amikor a hétszarvú és hétszemű Bárány átvéve Krisztustól a hét pecséttel lezárt könyvet, feltöri az első négy pecsétet: az első feltörésekor fehér paripán ülő lovas tűnik fel, kezében íjjal, aki hódításra indul. A második pecsét feltörése vörös lovon vágtató, kardot emelő lovast hív elő, aki háborút hoz az emberiségre. A harmadik fekete lovon tör előre, mérleget tartva, ő drágulást és éhínséget okoz. A negyedik lovas, maga a Halál, fakó lovon közeledik, és magával hozza az alvilágot. Dürer az egymás után bekövetkező történéseket egyetlen, sodró lendületű kompozícióba sűrítette.

Tragikus események egész sora következik be A hetedik pecsét feltörésével, amikor a hét angyal megfújja harsonáját ( Jel 8,1–13; 9,1–12) (9. kép). Az égi szférában az Atyaistent körülvevő harsonázó angyalokat látjuk, akiknek a további események kezdetét kell a harsonaszóval bejelenteniük. A nyolcadik angyal füstölőből parazsat szór a földre, mire mennydörgés, villámlás és földrengés keletkezik. Lent nagy távlatokkal ábrázolt tengeri tájban zajlanak a katasztrófák: középen a felhőkből kinyúló kézpár égő hegyet taszít a tengerbe, balra lángoló csillag hull alá egy kútba, megmérgezi a folyók és kutak vizét és ezzel sok ember halálát okozza. A hajótöröttek között a távolban néhány ép vitorlájú hajó is úszik, mert a szöveg szerint az élők és a hajók egyharmada ítéltetett pusztulásra.

A János lenyeli a könyvet (Jel 10,8–10) jeleneten, amely híven követi a szöveget, János különös víziót lát: egy felhőbe burkolt angyal, tűzoszlophoz hasonlatos lábakkal, félig a tengeren, félig a földön állva, napként sugárzó arccal és szivárvánnyal a feje fölött könyvet nyújt át Jánosnak, aki azt lenyeli, így újabb látomásokat él át (10. kép). Ezután következnek azok a lapok, amelyek az égiek harcát jelenítik meg a Sátánnal.

Az égi asszony és a sárkány (Jel 12,1–4) a hetedik harsonaszót követő eseményeket ábrázolja. A Szent Mihály legyőzi a sárkányt (Jel 12,7–9) című lapon az égi dráma idilli tóparti táj fölött zajlik: Mihály arkangyal megtámadja és diadalmasan legyőzi a sárkányt (11. kép).

A sorozat utolsó fametszete az előtérben A sárkány láncra verését (Jel 20,1–2), a háttérben pedig a látomást ábrázolja az új Jeruzsálemről (Jel 21,9–14). Egy angyal a mélység kulcsával a kezében megragadja a sátánt jelképező sárkányt és ezer évre bezárja, amivel megkezdődik Isten ezeréves birodalma.

Dürer 1496–1498 között hét kompozíciót metszett a Krisztus szenvedéseit felelevenítő Nagy Passió-sorozatához: a Krisztus az Olajfák hegyén, a Krisztus ostorozása, az Ecce Homo, a Keresztvitel, a Keresztre feszítés, a Krisztus siratása és a Krisztus sírbatétele jelenetét. A második itáliai útját (1505–1507) követően négy további lappal és egy címlappal egészítette ki a sorozatot. 1510-ben készült Az Utolsó vacsora, a Krisztus elfogatása, a Krisztus a pokol tornácán és a Krisztus feltámadása, a címlap pedig 1511-ben, amikor Dürer a lapok hátoldalára nyomtatott szöveggel – Benedict Schwalbe latin soraival – könyv formában adta ki a Nagy Passiót. Az itáliai út előtt és után készült lapok eltérő stílusa bizonyítja, hogy a művész mennyi új ismerettel, megújult szemlélettel tért haza: mind a kompozíciók elrendezésében, mind a metszetek kifinomult technikai kialakításában érezhető a változás. A korábbi művek nyugtalanabb vonalvezetésűek, a későbbiek kiegyensúlyozottabbak, és ezeken a fegyelmezett párhuzamos és keresztvonalkázással érzékeltetett árnyékolás nagyobb felületen és több tónusfokozattal érvényesül. A tér szerkezete is egyértelműbb a későbbi lapokon.

Az 1497 körül metszett Krisztus az Olajfák hegyén című lapon például síkszerű térben helyezkednek el az alvó apostolok és Krisztus, csupán a jobboldali háttérben nyílik kitekintés a távoli tájra (12. kép). Az 1510-es Az Utolsó vacsora szereplőit viszont mértani pontossággal szerkesztett boltozatú teremben látjuk, a rövidülésben ábrázolt asztal és a távoliaknál nagyobb előtéri alakok hozzájárulnak a tér mélységének hangsúlyozásához (13. kép). Hasonló a kontraszt a Keresztre feszítés zsúfolt kompozíciója (14. kép) és a Krisztus a pokol tornácán egyenletes metszővonalakkal kialakított, tónusfokozatokban gazdag, a plasztikus formákat kidomborító kompozíciója között (15. kép).

Ugyancsak részben a második itáliai út előtt, részben utána metszette Dürer a Mária élete-sorozat húsz lapját. Tizenhét jelenetet 1502–1505 között készített, a Mária halála, valamint a Mária mennybevétele és megkoronázása című kompozíciókat 1510-ben fűzte a ciklushoz, a Máriát a holdsarlón ábrázoló címlapot pedig 1511-ben. A Mária születése című meghitt epizód sürgő-forgó asszonyait Dürer saját korának polgári környezetébe helyezte, amint az éppen világra jött kisgyermek és édesanyja körüli teendőket látják el (16. kép). A Jézus bemutatása a templomban című ábrázoláson mesteri a csarnok mennyezetének perspektivikus szerkesztése (17. kép), de a sorozat többi jelenetén is változatos konstrukciójú épület vagy idilli táj veszi körül a szereplőket, mint például a Mária és Erzsébet találkozása (18. kép) és a Menekülés Egyiptomba (19. kép) lapján. A ciklust Dürer a Nagy Passió-sorozattal együtt 1511-ben adta ki könyv alakban.

 

(Bodnár Szilvia)

  • Megjelent a Tempevölgy legújabb száma! +

    Benne: Terék Anna, Turczi István, Szőllőssy Balázs, Bíró József, Szunyog Ágota, Olty Péter, Elena Prendzsova versei, Bereményi Géza, Temesi Ferenc, Nagy Koppány Zsolt és Kovács Flóra prózája. Vörösmarty Mihály összeállításunkban Milbacher Róbert és Fried István tanulmánya. Nádasdy Ádámmal Szörényi László beszélget. Nádasdy műfordításairól Kelemen János és Horváth Lajos írt. A lapszámot illusztráló Kicsiny Balázs munkáiról Mélyi József esszéje olvasható. Read More
  • 1

Köz-élet

Partnereink

 

14781B08 F5E6 42F4 9C29 D4542DA5920B

FFAE6044 A975 4F18 9ACB 2E2C56174FB9  

logo2

A20D66FA 2148 4626 A29F 14614DE661A2

hirdetes logo 2